Miért hisszük, hogy a rohanás közelebb visz a céljainkhoz, amikor legtöbbször inkább csak távolabb sodor tőlük?
A modern világ a tempóról szól. Sietünk, rohanunk, mindenhol helyt kell állnunk, és a „minél gyorsabban hozzuk az eredményeket, annál jobb” szelleme határozza meg az életünket. Amikor ezt szünet nélkül tesszük, a hatékony igyekezet helyét átveszi egy kapkodó, enerválatlan futkorászás. A valódi gyorsaságodat így nem érheted el, pedig a szakmai siker vagy a személyes boldogulás szempontjából tényleg fontos, hogy a teljes potenciálodat bevethesd, Hogy hangzik az a kijelentés, hogy lassulj le, hogy felgyorsulhass?
Az akadályok, nehézségek, az, hogy időnként nem az történik, amire számítunk, vagy felborulnak a határidők, nem kerülhető el. Kitehetjük a lelkünket, beleadhatjuk a szaktudásunkat, rááldozhatjuk az időnket, az energiánkat. de az eredmények nem mindig jönnek úgy, ahogy szeretnénk. És mivel ezek nem feltétlenül rajtunk múlnak, aki ezt nem tudja rugalmasan kezelni, hatalmas stresszt él át nap mint nap..
Az autónkat rendszeresen megtankoljuk és lemossuk, a növényeinket gondosan ápoljuk, és természetesen nap mint nap eszünk, alszunk, fogat mosunk. Miért ne fordítanánk ugyanilyen figyelmet önmagunkra is?
Amikor könnyen kifáradunk, kedvetlenek, türelmetlenek leszünk, sűrűn ránk tör a szorongás, vagy a pánik, nehezen koncentrálunk, akkor le vagyunk merülve.
A belső energiánk rendszeres megújulást igényel. Ez, elengedhetetlen napi szükségletté vált. Választhatjuk azt, hogy tudatosan odafigyelünk magunkra, és felépítünk egy stabil alapot a mindennapjainkhoz. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy lelassuljunk.
Mivel a világ felgyorsított minket, az vált a természetessé, hogy pörgünk. Elfelejtettük, (vagy sosem tudtuk?) milyen érzés a lassúság. Talán még berzenkedünk is tőle, hisz mennyi mindent megcsinálhatnánk azalatt, amíg lelassulunk.
Régebben, három gyermekes anyukaként és vállalkozóként, már tudtam ezt, de ha csak egy kis időre is leültem, máris azon kaptam magam, hogy felpattanok és megyek, keresek valami „értelmes teendőt”. Gyakoroltam hogy nyugton maradjak, de rettenetes volt. Ezer kép rohangált a fejemben a tennivalóimról, amiket félredobtam. Ráadásul úgy éltem meg, hogy ilyenkor semmirekellő vagyok. Bevallom, nagyon rosszul éreztem magam, úgyhogy abba is hagytam a próbálkozást.
De az élet nem állt meg, és sajnos nem is változott magától. Jó édesanya, társ és vállalkozó akartam lenni, de gyakran voltam türelmetlen és haragos. Nem hagyott nyugton a gondolat, hogy valamit mégis csak tennem kéne, hogy ne merüljek le újra és újra, ezért elkezdtem időt szentelni annak, hogy kivonuljak a napi hajszából. Konkrét tervet írtam, és bevezettem az új szokást. Egy idő múlva, ennek köszönhetően kialakult egy rutin.
Azzal, hogy tudatosan megpihentem és újratöltöttem magam, az így keletkezett energiát, átvihettem oda, hogy teljes erőbedobással tegyem a dolgomat, és felgyorsuljak amikor arra volt szükség.
Mi a titok? A megfelelő és okos lelassulással energiához jutunk, amit befektetünk oda, ahol arra a legnagyobb szükségünk van! Az autó-hasonlattal ez annyit jelent, hogy egy kiváló minőségű üzemanyaggal teli tartállyal indulhatunk útnak mindennap.
A lelassulás értéke és haszna nyilvánvalóvá vált számomra. Ez, húsz éve történt, azóta is végzem a gyakorlataimat.
Te is képes vagy erre, és egy sokkal hatékonyabb tempót diktálhatsz, ha minden döntésed, cselekedeted és mozdulatod mögött ott van az az erő és magabiztosság, amit a lelassulásban találsz meg.
Ha érdekel, hogyan lehet ezt a lassítás-gyorsulás egyensúlyt megtalálni a mindennapokban, szívesen segítek, így, a fontos pillanatokban, a legjobb formádat hozhatod. A Best Moment ehhez kiváló eszközt biztosít számodra.