Az én történetem Andival nem hétköznapi. Kb 15 éve találkoztunk egy közös ismerős ajánlására.
Volt már némi fogalmam a kineziológiáról, de ez mégis más volt.
Andi néhány alkalom alatt “vesémbe látott”.
Mindig megtalálta a gyenge pontomat és a start gombot is. A legjobban azt szeretem a találkozások alkalmával, hogy úgy fogad, mint egy régi barátot. Tesztel és nem mondja mit kell tennem.
Helyette ügyesen kérdez, amitől ding-dong…
megszólal valami odabent.
megszólal valami odabent.Hogy lehet ez, hisz olyan egyszerű, hogy nem jutott ez eszembe, hogy nem vettem észre stb. felfedezések. Máris tudom a megoldást.Volt olyan is, hogy nem értettem mit is akar mondani vagy sugallni. Hazamentem és napokig keringett a fejemben, mire beugrott. Hívtam Andit, hogy elújságoljam.
Mire ő vidáman nevetett és csak annyit mondott, hogy “annyira bírom Margó, hogy te mindig megrázod magad és mész tovább”.
Mire ő vidáman nevetett és csak annyit mondott, hogy “annyira bírom Margó, hogy te mindig megrázod magad és mész tovább”.
Ezek és a hasonló mondatok új erőt adnak!
Sajnos évek óta nem találkoztunk már. Külföldön élek és van bonyodalom bőven az életemben.
De… Andira mindig, mindenkor számíthatok!
Sokszor segített már online, telefonon, üzenetben.
De… Andira mindig, mindenkor számíthatok!
Sokszor segített már online, telefonon, üzenetben.
Egy dolgot viszont mindig megtesz; megadja nekem a bizalmat! Azt a bizalmat, hogy hisz bennem és tudja megtalálom a jó utat.
Ezek a nagy dolgok az életben!
Andi szívből köszönöm, hogy vagy és nagyon várom a viszontlátást!
Farkas Margó