Az alacsonyabb minőség nemcsak a körülményekre hat, hanem arra is, milyen viszonyban vagy magaddal. Miért ne láthatnád mindenben a legjobb verziódat?
Tudtad, hogy a zsenialitást sokan elpazarolják?
Hát ezt, Te, ne tedd!
Ebben a bejegyzésben elárulom, miről van szó, és hogyan kerüld el azt a csapdát, ami itt lapul.
Vannak, akik valamilyen kiemelkedő képességgel születtek, és ha erre korán fényderült, azt mondják a gyermekre, hogy “egy kis zseni”. Ez a kijelentés, hatalmas terhet jelent. Ettől a perctől kezdve, az eredmények csillogtatása és a kihívások teljesítése a tét. Sok életrajzi könyvet olvastam, ahol úgy tűnik, minden rendben volt, a gyerek élvezte a sikert, szívesen ment a próbákra, edzésre, míg a többiek játszottak.
A teljes igazságról nem esik szó, de az én irodámban elhangzik a hiányzó rész. Lehetőségem van rá, hogy észre vegyem a mélyben meghúzódó háborgásokat, és szem előtt tartsam, hogy egy gyermek. Vannak fejlődési fázisok, melyek ha nem zajlanak le a megfelelő időben, később problémákat generál.
Az élet, a tapasztalásról szól.
A párhuzamot, most is a népmesékből hozom. Aki szerencsét próbálni indul, az egy átlagos legény. Útközben megismeri a segítőit, és megküzd az ellenségeivel, és ezek mentén hőssé válik. Akinek nem sikerül, az dolga végezetlenül visszamegy a kiindulási pontra, vagy akár meg is halhat. A segítők felfedezése és az ellenfelekkel való megküzdés nélkül, nincs királyság, vagy kincs…
A kártyavár összedől..
És most, azokról szeretnék írni, akik „nem zseninek születtek”. Akik csupán egy átlagos fickóként vagy csajsziként jöttek a világra.
A zseniről azt tartják, hogy kiemelkedik a többiek közül. „Ügyesebb valamiben, jó géneket örökölt, milyen szerencsés”, szoktuk mondani. A többiek „középszerűek” maradnak?
Mindannyian szeretnénk valamiben jók lenni. Gondoskodó anyaként, szerető társként, kiváló dolgozóként, sikeres vállalkozóként, nagyszerű szakácsként, vagy kamionsofőrként… A felsorolás végtelen.
Ha elfogadjuk az alacsonyabb életminőséget, mint amit élhetnénk, akkor elpazaroljuk a bennünk élő zsenit!
Nem kell mindenkinek Hold-utazást kell terveznie, elindítania valamilyen mozgalmat vagy híres énekessé válnia.
Önmagunkról és a világról szerzett tapasztalataink hozzásegítenek ahhoz, hogy kiderüljön, mi érdekel igazán bennünket? Mivel tudunk jól kapcsolódni, összhangba kerülni, miben érzünk szenvedélyt, mitől vagyunk boldogok?
Mindannyian a boldogságot kergetjük, bármilyen nevet is adunk neki. Ezt keressük tudat alatt vagy tudatosan. Ahhoz, hogy elégedett életünk lehessen, vegyük fel a céljaink közé. Nevezzük nevén, aztán bontsuk kisebb célokra. Például az erőforrásaink felismerése, a gátjaink legyőzésének módja, a képességeink fejlesztése, az életünk értelmének meghatározása…. A célok és tervek által, a küzdelmeink enyhébbek, a kihívások szerethetőbbek, a hibák elfogadhatóbbak lesznek és elégedetté válunk.
A zsenialitás sok munkával jár. Szerinted van különbség abban, hogy gyermekkorban elvárják tőlünk ezt a felnőttek, vagy később mi várjuk el magunktól? Erről egy másik bejegyzésemben írok.
Eljött az ideje annak, hogy pontosabban megfogalmazzuk a zsenialitást. Amikor önmagunkhoz képest, valamiben igazán kiemelkedően teljesítünk, bátran kijelenthetjük, hogy zsenik vagyunk! Sok ember, saját erejével, hozzáállásával és küzdelmével teremtett nagyszerű dolgokat.
Ne feledd, benned is ott él a zseni! Ha még nem találkoztál vele, akkor keresd meg, lépj kapcsolatba vele, és engedd meg magadnak, hogy a legnagyszerűbb életet éld. Ebben segítek a Best Moment programmal, tarts velem.