A segítő szakmák új valósága
Isten megteremtette az embert, mert a majomban csalódott. Aztán inkább felhagyott a kísérletezéssel… és megteremtette az AI-t.
(Mark Twain szavait tovább szőttem)
„Az egyik ügyfelem a konzultáció közepén odapöccintette, hogy „ezt megkérdeztem ám az AI-től”… majd jött a hab a tortára: „… nagyon jó fej volt, tök szuper tanácsokat adott”.
Mintha kirúgták volna a széket alólam.
Addig soha nem jutott eszembe, hogy elfogyhatnak az ügyfeleim az AI miatt.
Régóta vagyok a szakmámban. Hátam mögött ezer tanfolyam, számtalan ügyfél, megoldott problémák, sokéves rutin… És akkor itt ez a ChatGPT…
Szapora pulzus. Légszomj. A pánik első jelei… A nap végén eszembe jutott, hogy ismerek pár hatásos stresszoldót, ami végül megnyugtatott. Így aztán legyintettem. Ugyan! Egy gép nem veheti el egy jó szakember munkáját.”
Nem egy lányregényből idéztem.
Olyan kollégák szavai ezek, akik mertek erről beszélni. Először, ők is a jól ismert mantrák mögé bújtak: „amiről nem tudok, az nem fáj” és a „majd elmúlik ez is egyszer”, de mára már kiléptek onnan.
Tavaly ilyenkor, velem is ez történt.
Szeretem együtt használni a múlt és a mai világ eszközeit és technikáit, ha látom, hogy jól szolgálja a szakmámat és a személyiségemet, de most?
„Houston, van egy problémánk”
Megjelent az AI, és én, megszeppentem.
Mert nem csak úgy bekopogtatott, hanem szó szerint berúgta az irodám ajtaját. És most már mindenhol ott van, a munkámban, a hétköznapokban.
Amíg azon gondolkoztam, hogy veszélyes-e a mesterséges intelligencia a szakmánkra, addig az ügyfeleim már döntöttek. Használják. Naponta. Órákig.
Jelenleg, 2025-ben, világszerte mintegy 378 millió ember használ AI-t, ami 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezekből, 30% (azaz körülbelül 113 millió) használja személyes vagy szakmai támogatásra, ideértve az érzelmi, terápiás célokat is.
Volt, akinek a pánikrohamát vezette végig. Egy anyukának a kamaszkor pszichológiáját magyarázta el. Az egyik ügyfelemnek az étkezésével kapcsolatos hárításához adott tanácsot. A másik ügyfelem egy interjúra készült fel az AI segítségével.
A fiatalabb generációk már chatbotokkal „self-terápiáznak”. Megkockáztatom, eszükbe sem jut, hogy léteznek hús-vér szakemberek.
Mindez 24/7-ben, empatikusan, gördülékenyen.
És itt egy valós adat, ami persze nem fog megvigasztalni. Egy 2025-ös Dartmouth kutatás rámutat, hogy az AI terápiás chatbotok klinikai szinten, akár a humán terapeuták hatékonyságával is vetekednek depresszió és szorongás csökkentésében. 210 klinikai tüneteket mutató résztvevőnél a depressziós tünetek átlagosan 51%-kal, a szorongásos tünetek 31%-kal csökkentek.
Kezdtem elhinni, hogy az algoritmusok előbb-utóbb feleslegessé tesznek minket. Győzködtem a kétségeimet, hogy de hát ez nem igazi terápia…!
De jó lenne felébredni ebből a rossz álomból!
Csak semmi para?
Zavarhat, hogy egy algoritmus jobban emlékszik az ügyfelem múltjára, mint én egy nehéz nap végén. Bosszanthat, hogy 24/7 elérhető, soha nem fáradt, és eszébe sem jut ítélkezni. Lehangolhat, hogy egy kamasz szívesebben mesél egy chatbotnak, hogy ne kelljen vállalnia a feszültséget, amit az emberi interakció óhatatlanul hordoz.
Tényleg félnünk kéne? Vagy van egy okosabb megoldás is?
Szakemberként, arra tettem esküt, hogy segítem az embereket a nehéz életszakaszaikban. És arra, hogy szünet nélkül fejlesztem magam. Ezért, ha jó szakember vagyok, felismerem és elfogadom, amikor valaki/valami jobb nálam.
Itt volt az ideje számot vetni magammal.
Hányszor volt, hogy a fáradtság miatt nehezen szedtem össze a gondolataimat? Hányszor nem tudtam koncentrálni úgy, ahogy szerettem volna? Hányszor nem jött a nyelvemre egy odaillő válasz? És hányszor kellett azt mondanom, hogy csak 3 hét múlva tudok időpontot adni?
Az AI jobb ezekben.
Tévedés ne essék, nem vagyunk rosszabbak, de emberek vagyunk. A hibáinkkal, a fáradtságunkkal, a korlátainkkal.
„Ember vagy. Nem több, nem kevesebb. Önmagad elől nem menekülsz, tetteid következményét viselned kell” (*John Heider: Tao, út a vezetéshez, Edge 2000 Kiadó)
A szerző, Bánfi Andrea, kineziológus és coach, aki az AI-integrált terápia területén végez úttörő munkát. Jelenleg hibrid terápiás protokollok kifejlesztésén dolgozik.