Szeretettel és odafigyeléssel
Gondolatmozdító, Gyermek

Szeretettel és odafigyeléssel

11 probléma, amikor még időben segíthetsz a gyermeknek

 

A gyermekek magatartása időnként még a tapasztalt felnőttet is zavarba hozhatja. Hirtelen nem is tud mit kezdeni a megjelenő figyelmetlenséggel, agresszióval, tanulási zavarral vagy félelemmel.

Az első reakciója épp ezért nem mindig megfelelő, irányíthatja ijedség, akár tehetetlenség.

.

1. Kibámul az ablakon (pl. az órán)

  • Fáradtság, energiahiány, stressz.
  • Ez a gyerekeknél ösztönös reakció, ők még megengedik maguknak (a felnőtt ilyenkor már csak úgy csinál, mintha figyelne). Ha bizonyos idő után, bizonyos tantárgyaknál, bizonyos pedagógusok óráján figyelhető meg, más a megoldás, mintha ez nagyon sokszor, eseménytől függetlenül jelenik meg!

 

2. Túlzott fantázia:

  • Figyelemhiány (belebújik egy képzelt világba, ahol az történik, amire vágyik)
  • Figyeljük meg, mikor jelenik meg ez az intenzív fantázia: önmagában bármikor, vagy feszült helyzetben? Megoldásokat keres ebben a kreált világban, de ha beszélgetsz vele, sok információt kaphatsz. Ne ijedjünk meg, ha fantáziadús, érzékeny gyermekkel találkozunk.

 

3. Verekedés, birkózás

  • Érintés, ölelés, figyelem hiány.
  • Nyugodtan, de határozottan kérdezzük meg, mi az, ami ennyire feldühítette. Tanítsuk meg másként reagálni a dühre vagy haragra. Az elfojtott érzésekkel nem tud mit kezdeni. Ki tanítsa meg, ha nem egy felnőtt? Ha retorzióval reagálunk, megítéli magát: ő a rossz gyerek, akit senki nem szeret. A verekedős gyereket öleljük és érintsük meg többször, mert nekik, erre különösan nagy szükségük van!

 

4. Szófogadatlanság

  • Önérvényesítés próbája, határok tologatása.
  • Mérjük fel a kiszabott határokat, nézzük meg, hol lazíthatunk rajtuk. Legyenek szabályok, de időnként kérdezzük meg magunkat, mi lenne, ha most engednék? A gyerekeknek is meg kell tanulniuk, milyen felelősnek lenni az adott cselekvésért! Előfordul, hogy nem értette meg, amit kértünk tőle!

 

5. Agresszió

  • Kommunikációs probléma, az érzelmek kizárása.
  • Az agresszió általában valamit pótol. Gyakran van a háttérben az, hogy nem tudja kifejezni magát (Pl. szeretne ő is a többiekkel játszani – nem elmondja, hanem végigveri az együtt játszókat)
  • A felnőttek félnek az agressziótól, és ebből kiindulva azonnal ítélkeznek. A verekedős kisgyermek elhiszi, hogy ő rossz, félni is fog. Ahol félelem üti fel a fejét, ott könnyen megszületik az agresszió! Az elfogadás itt is varázs szó, mert így érezheti a környezete bizalmát, hogy legközelebb ne az agressziót válassza!

 

6. Egyedül van, nem fogadják be a társai

  • Önbizalomhiány.
  • A közösségi beilleszkedést tanulni kell. Ha egy kisgyermeknél ez nehezen megy, feltételezzük, hogy nagyon hiányos az önbizalma, mert nem hiszi el magáról, hogy elfogadható. Általában ő az, aki távol tartja magát társaitól, nehogy együtt kelljen velük lennie, mert „akkor kiderül, hogy értéktelen”. Az önismeret és önbizalom fejlesztése a cél.
  • Nem mindenki “közösségi gyermek”. Ők nem a közösség ellen vannak, hanem az elvonulásban érzik jól magukat. A magának-valóság nem baj, eszünkbe se jusson különcnek, vagy antiszociálisnak kikiáltani!

 

7. Alvászavar

  • Félelem, szorongás, megfelelő mozgás hiánya.
  • Ne hagyjuk annyiban, keressük meg az okot, mert a pihentető alvásra a gyermeknek is szüksége van. Amikor nem akar egyedül aludni, vagy fél bemenni a sötét szobába, vagy éjszaka rémülten felsír, a szülő megnyugtató jelenléte segít. Amikor gyakran történik ez meg, és nem múlik, akkor érdemes szakembert felkeresni (kineziológia)

 

8. Beleszól az órába és a felnőttek beszédébe

  • Önbizalom-, és figyelemhiány.
  • A feltűnő viselkedéssel, végre figyelmet kap, szeretne fontossá válni. Azt neki is meg kell tanulnia, hogy kivárja a sorát, de segítsünk ebben neki. Ne csak akkor figyeljünk rá, amikor már kierőszakolja magának. Gyakori az a panasz, hogy nincs idő… Nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem annak minősége számít! A szereplési vágyat, egy jó pedagógus, ügyes trükkökkel jól tudja kezelni.

 

9. Állandóan mocorog, jár keze, lába

  • Megfelelő mozgás hiány.
  • Aki nem tud nyugton ülni, általában mozgással lehet a legjobban lekötni. Ne féljünk attól, hogy feladatot adunk neki akár ebédelés közben, akár az órán is: hagy álljon fel, hozzon vizet, szalvétát, az órán törölje le a táblát… Millió ötlettel mozgásban lehet tartani: sokkal kevesebb baj lesz vele. Ne féljünk, hogy nem figyel közben: ő így tanul a legkönnyebben.
  • Az is lehet, hogy ha nem mozoghat, akkor beszélni fog…

 

10. Dadogni kezdett

  • Megijedt, vagy utánoz valakit.
  • Nagyon fontos, hogy ne adjunk nyomatékot az ijedtségünknek, mert ha észreveszi, hogy figyelmet kap, lehet, hogy nem hagyja abba! Ha tovább tart, mint egy-két hét, keressünk fel szakembert! Elsősorban a lelki hátterét keressük, hogy kiderítsük, mi történhetett.

 

11. Nem szeret iskolába menni, nem teljesít annyit, amennyit tud, reggelente fáj a hasa…

  • Érzelmi stressz, blokk.
  • A tanulási problémák mögött igen gyakran érzelmi stressz áll, nem képességbeli hiányosság! Amikor tanulással kapcsolatos gondok jelentkeznek, figyeljük meg: csak az iskolai napokon (szünetben nem?), csak bizonyos órákon, vagy bizonyos felnőtt közelében? Akkor, amikor szóban vagy amikor írásban felel?
  • Az érzelmi blokkok oldásában a kineziológia jelentős segítséget nyújthat!

 

Ha az első jeleknél odafigyelünk, elejét vehetjük egy súlyosabb problémának!

Amikor úgy gondolod, hogy a megjelenő állapot már túlnőtte a szülői tudásodat,  akkor keress fel bátran gyermekekkel foglalkozó szakembert.

A kineziológia kitűnő lehetőség, az érzelmi problémák javításában!

Nem halogasd, mert nem csak a gyermek, de az egész család szenved a megoldatlan probléma miatt.

 

 (Bánfi Andrea©)